Beszámoló: Brescia Olympics 2012 (Nyári Egyetem)

Ciao Ragazzi

Igen. Olaszország!!!!!

Még csak nemrég jöttem haza Olaszország gyöngyszeméből, máris hiányzik. Persze kinek mi a gyöngyszem. Esetemben Lombardia, Brescia. Őszintén megvallva addig a percig nem nagyon tudtam, hogy hol is van, ameddig nem jártam utána. Ez volt az első nyári egyetemem és első olaszországi élményem. Bevallom, még ma is a hatása alatt vagyok.  Kedves, jó fej szervezők és résztvevők, gyönyörű helyek, érdekes emberek és történetek, hatalmas bulik, jó kaják.(pasta, pasta, pasta, pizza, pizza, pasta J persze nem)  Röviden talán ennyiben lehetne leírni.

 

A megérkezés zökkenőmentes volt, Milánóban kellett egy átszállást megejteni, de alapvetően hamar Bresciába értünk. Gyors bemutatkozások, alapvető kérdések, pár percnyi zavarodottság után, szinte már otthon éreztük magunkat. (mellesleg pöpec koliban voltunk, tehát a koszt és kvártélyra 10ből 10 jár. Azt azért meg kell hagyni, hogy a magyarok jobb reggelit csinálnak J )

Az SU témája maga az Olimpia volt, tehát sport és sport és sport. Persze ez unalmasan hangozhat, de nem volt az. A szervezők tényleg kitettek magukért nem volt unalmas program, nem volt kiesett idő. Egyszóval jól szervezett volt minden a baseballtól kezdve a tai chi óráig. Voltunk kalandparkban leküzdeni félelmeinket , Kastély látogatáson, ami ugyan alapvetően nem sportos program, de mire oda felvánszorogtunk az felért egy kisebb túrával, szakedző segítségével focizni is tanultunk, (azt hiszem mi, lányok rendkívül viccesek lehetünk 😀 ).  Az is jól érezte magát, aki nincs otthon annyira a sportokban, még én is remekül szórakoztam pedig semmilyen sportot nem űzök, néha már- már szinte béna voltam, de ez ott senkit nem érdekelt.

Összecsiszolni kellően összecsiszolódtunk, amit remekül elősegítettek a bulik, az iszogatós játékok, (amiben spanyol barátaink élen járnak), hosszas mámoros beszélgetések.

 

A sportos bulitól kezdve a formal party-n át a kocsmatúráig itt minden volt, aminek lennie kellett, és amitől egy nyári egyetem örült lehet. Amikor nem sportoltunk vagy építettük a kapcsolatokat, felfedezhettük Brescia-t (szigorúan city rally keretében J ) .  És persze nem hagyhatom ki a „sportmentes” programokat  sem:  Garda tó, amire nem találok szavakat…. Velence ami gyönyörű de rendkívül zsúfolt volt, Verona (de sajna nem találtam meg Rómeót , ellenben Júlia melle csodás ( félreértés ne essék: úgy tartja  a mondás, ha megfogod a Júlia szobor mellét szerencsés leszel a szerelemben, illetve, ha egyedülálló vagy, még abban az évben megtalálod hű társad)  Bovegno aminek békéjét mi sikeresen megzavartuk J , azt hiszem a European night nagyot „ütött” ( és amit már eddig is tudtunk, a HáziPálinkát mindenki szereti).   Mivel a nyár kellős közepében voltunk a strandolás, úszkálás, aquaparkozás szinte kötelező volt. ( Ilyen aquaparkaba már rég voltam, vagy talán még soha…egyszer-kétszer igazán elgondolkodtam normális vagyok-e).

 

Összességében elmondhatom, hogy életre szóló élménnyel gazdagodtam, és hogy vissza fogok egyszer menni az is biztos, mert aki egyszer beteszi Olaszországba a lábát, az nem nagyon akarja kitenni onnan.    

Kékesi Zsuzsa

Comments are closed.